Házalapozás, alapozás menete
Miután mindent gondosan előkészítettünk, kiválasztottuk a megfelelő szakembereket a házunk építéséhez, a tervező elkészítette és engedélyeztettük – a helyi építési osztályon – a leendő házunk terveit, tisztában vagyunk a beépítésre kerülő építőanyagokkal, leszerződtünk a beszállítókkal, vagy „egyszerűen csak” kulcsra készen megrendeltük a fővállalkozó kivitelezőnél – generálkivitelezőnél a családi házunk építését, már neki is kezdhetünk a gyakorlati megvalósításhoz.
Házalap kitűzés – alapozás menete – első fázis
Az első „kapavágás” előtt minden esetben ki kell tűzni – lehetőleg geodéta segítségével – pontosan a házunk gyakorlati helyét a telken. Itt célszerű, ha a tervező is és a generálkivitelező fővállalkozó is jelen van. Magyarországon nagyon sok elvi és tényleges telekhatár eltérés keletkezett, amikor átvezették a földhivatalok – papír alapról digitálissá – a helyszínrajzokat még a 2000-es években.
Emiatt könnyen előfordulhat – főleg geodéta kihagyása esetén, hogy valójában akaratlanul nem tartjuk be a 3 méteres oldaltávolságot, vagy éppen az 5 méteres előkertet – itt mindig a HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) az iránymutató. Ezért is jobb előre gondolkozni, és rászánni azt a plusz 40-50 ezer forintot már az elején, hogy ne a házépítés többi lépésénél, vagy a lakhatási engedélyeztetésnél merüljenek fel akadályok.
A geodéta a szintmagasságokat is könnyedén kiméri és felrajzolja, ahova kérjük, vagy ahova javasolja, ezáltal már a házépítés elején kiderülhetnek olyan fontos kérdések és tények, melyekkel lehet a tervező sem számolt. Itt szintén fontos megjegyezni, hogy már a tervezés előtt célszerű – és elvi szinten kötelező is lenne, hogy az építész ne csak szemre saccolja meg a telek meredekségét és adottságait, mert könnyen kiderülhet, hogy ami szabad szemmel síknak – vízszintesnek tűnik, az valójában korántsem az. Erről un. zsinór padon is meggyőződhetünk. Ilyen esetekben pedig célszerű, ha már a házépítési és tervezési elképzeléseinket is a meglévő telekhez igazítja a tervezőnk, és mi magunk is.
Földmunka – alapozás menete – második fázis
Érdemes tisztában lennünk a munka megkezdése előtt, hogy milyen munkagépekre lesz szükségünk. Vagy ezeket a vállalkozóra bízzuk? Léteznek kisebb Bobcat és hasonló típusú homlokrakodó és árokásó gépek, közepes JCB – Volvo – Caterpillar típusú földmunkagépek, melyek árokásásra és kotrásra, valamint rakodásra is tökéletesek, továbbá ugyan ezekben a típusokban még nagyobb munkagépek. Előbbiekért manapság nettó 5 és 8 ezer forint között, a közepesekért 8-10 ezer forint között, és az utóbbiakért pedig akár 14-15 ezer forint körül is fizetnünk kell – óránként.
Itt még számoljunk ki- és kiállási költséggel is, hiszen vélhetően nem a szomszéd telken parkolnak a gépek. Ez általában plusz 1, vagy 2 órányi költséget jelent. Minden alkalommal érdemes meghatározni, hogy milyen könnyű lesz az építkezés területén a földmunka, hány fa van a telken, amit meg tudunk tartani, milyen különleges törőfejekre van esetleg szükség – a sziklás területhez. Ezekben a kérdésekben is nagy segítségünkre lehetnek a szakemberek.
Árokásás is szükséges minden esetben, hiszen a sávalap földkiemelésénél is ez a munkafolyamat zajlik, továbbá a különböző közművek nyomvonalait is ki kell ásni, ahogy a kerítés, vagy támfal alapjait is. Kevésszer ússzuk meg – szinte soha – egyetlen nekifutásra a földmunkagép megjelenését az építkezésen, mert a végén is szükségünk lesz tereprendezésre. Avagy mindezeket a munkafolyamatokat kézi erővel szeretnénk megoldani.
MEGJEGYSÉS: Utóbbi lassúbb és költségesebb!
Miután letisztította a felső egyenetlen réteget a munkagép – a házépítés alapozási munkálatai során – megkezdődik a sávalap nyomvonalának kijelölése és a föld kitermelése.
Ezeket a földeket vagy elszállíttatjuk, vagy/és félre letétbe helyezzük, hogy a visszatöltésre felhasználhassák a kivitelezők. Pl. lábazati magasság emelésével (ekkor döngölés, tömörítés)
Egyúttal a közművek nyomvonala is kiásásra kerül, mivel – a sávalap betonnal történő kitöltése előtt még – a ház belterületébe be kell vezetnünk az erős- és gyengeáramú védő-, valamint a víz, és csatorna alapcsöveket. Amennyiben a gáz is bevezetésre kerülne, annak a csővezetéke az utcától csak a házig kerül a földben elhelyezésre, a ház mellett már a falon keresztül léptetik be a rendszert a víz-, gáz-, és fűtés szerelő szakemberek.
Amennyiben sok földet kell elszállítanunk a telek adottsága, vagy a letétbe helyezés megoldhatatlansága miatt, úgy számoljunk lazított köbméterenként nettó cca. 3-5 ezer forinttal. Itt érdemes szintén jó előre terveznünk és számolnunk, mert ilyen esetben célszerű körbe kérdezni a környéken max. 10 km, hátha valakinek pont szüksége van a kitermelt töltő-, vagy termőföldünkre. Ezáltal a költségek is jelentősen csökkenthetők, ráadásul másokkal is jót teszünk.
Sávalap készítés – alapozás menete – harmadik fázis
Meg kell különböztetnünk a pince nélküli és az alápincézett házépítés során készülő sávalapokat. Előbbinél feltétlenül szükséges lehet egy talajmechanikai vizsgálat, melyet már a tervezés fázisában érdemes elkészíttetni, mivel hosszadalmasabb folyamat és az engedélyeztetéshez is szükséges lehet, valamint nem mindegy, hogy pontosan milyen házalapról tárgyalunk a leendő fővállalkozó generál kivitelezőnkkel.
A legutóbbi házépítésünk során egy 105 m2-es földszintes családi házat építettünk, mely esetében anyagos talaj volt, azonban nem készültek a belső térbe teherhordó falak, mindösszesen a külső főfalak lettek azok. Ennek köszönhetően helyenként az újabban szokásos 60 x 90 cm-es sávalap helyett – helyenként 240 cm mélységű alapot kellett készíteni, a teherhordó réteg csak ott történő fellelése miatt.
Ez mind anyagilag, mind munkaidő szempontjából lényegesen megterhelte a beruházást, megközelítőleg több mint nettó 30%-os drágulást eredményezve.
Teherhordó falaknál mindenképpen a közbensőnél is, követni kell a fenti mélységméretet és hő szigetelni nem kell, mert feltehetően nem lesznek fagyok behatása alatt! Költségkímélés érdekében alkalmazhatunk C12-es minőségű közepesen képlékeny betont 30% kő bedolgozásával.
Továbbá a körítő falaknál elegendő a 50 cm mélységű 8 cm vastag lépésálló hőszigetelő lemezborítás.
Az ábrán is láthatók a pontos, függőleges határvonalak.
Utóbbi esetben, amikor pinceszint is készül a családi ház építése során, nem kell ilyen mély sávalapot készíteni. Ilyenkor is a statikus előírásait kell figyelembe venni, aki vélhetően egy 60 – 80 cm széles, és maximum 1 méter mély sávalap készítését fogja előirányozni nekünk, mivel elértük a teherhordó réteget, és a 80-100 cm-es fagyhatár alá is lementünk már jócskán.
Ezek után kerül a hőszigetelés elhelyezésre, majd jó esetben – az egyenletesebb sűrűséggel rendelkező – transzportbetonnal történő sávalap kibetonozása. Minősége általában C12-es, vagy erősebb betonminőség.
Alaplemez készítés – alapozás menete – negyedik fázis
Miután elkészültünk a sávalap betonozással – a köztes területet földmunkagéppel, vagy kézi erővel szükséges elegyengetni, majd megfelelő tömörítő anyagot úthengerrel, vagy döngölő géppel eldolgozni a felületén.
Ezután elkészül a zsaluzata az alaplemeznek, valamint indul a vasszerelés, és a további hőszigetelő anyagok elhelyezése. Lazaszerkezetű talajoknál, töltéstalajoknál szükséges alkalmazni.
Sok helyen készítenek lábazati betont zsalukőből. Ezt mi egyáltalán nem javasoljuk, tekintettel arra, hogy a zsalukő lábazatban nem lehetséges a vasszerelés, mindösszesen 2 szál függőleges vas fér el benne. Ezáltal az újonnan épült ház sok helyen megrepedhet, mivel még éveken keresztül biztos, hogy mozogni fog. Nem kerül sokkal többe a szál vasból történő kézi és gépi megmunkálás, ami hosszútávon is megéri a felárat. Miért kell láazatot építeni? A takajnedvesség szietelés hatékonyan védje a falazatokat, vakolatokat.
Amennyiben pincét építünk, természetesen az előbb említett lábazati beton elhagyásra kerül, viszont a vasszerelés során ügyelni kell, hogy a pince főfalai, melyek általában zsalukőből épülnek – összeköttetésben legyenek az alaplemez szerelővasaival, valamint a szigetelésvédő fal is ráférjen az alapra. Ehhez minimum 10-15 cm különleges külső területtel kell számolni – körbe a zsalukő pincefalhoz képest.
Ezek után már meg is önthetik a szakemberek az alaplemezt, mely célszerű, hogy legalább C16-os erősségű transzportbetonból készüljön el.
Ezzel a művelettel fejeződik be – a házépítés lépései során – az alapozás.
Sikeres Otthonteremtést!
Megakadtál? Hívj!
06-20/446-99-36
csabasarkozy@gmail.com